Civil jogi kérdések - folyamatosan bővülő tartalommal (GYIK).
altKérdések és válaszok az új civil törvénnyel kapcsolatban.
Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához; az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében – összhangban az Alaptörvénnyel, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel 2011. december 5-én elfogadta a 2011. évi 175. törvényt, mellyel kapcsolatban ezúton szeretnénk értelmezési segítséget nyújtani a tisztelt érdeklődőknek:

 

1. A legfontosabb változásokról röviden
 

A változások új helyzetet teremtettek és teremtenek a civil szervezetet létrehozni szándékozók, a már működő civil szervezetek menedzsmentje, valamint a civil szervezetekkel foglalkozó jogi és számviteli szakemberek részére is. Szükséges az új és a módosított jogszabályok, a bírósági eljárási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tevékenységének naprakész ismerete és figyelmemmel kisérése ahhoz, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre helyes választ tudjanak adni, illetve a civil szervezetek tevékenysége kiállja a szabályszerűség kritériumait.

 

A CompLex Kiadó által hamarosan megjelenő Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. Témái között sorra veszi a szervezetalapítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályi és gyakorlati kérdéseket; a közhasznúság új értelmezését és annak gyakorlati követelményeit; az új jogszabályok hatását a közérdekű önkéntes törvényre és a civil 1%-ok felajánlására; a NEA szervezetét és működését; a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait; a civil szervezeteknek a csődtörvény hatálya alá kerülését; a gazdálkodás, a könyvvezetés, a beszámolás, az adózás változásait és a kapcsolódó új kötelezettségeket. A kötet az elvi tisztázás mellett számos gyakorlati példával és mintadokumentummal teszi érhetővé és napi szinten is alkalmazhatóvá a benne közölt ismereteket.

 

A szervezetek létrehozása témakörben fontos körülmény, hogy a hatályon kívül helyezett, egyesülési jogról szóló törvény egyesületekkel kapcsolatos rendelkezései beépültek a Ptk.-ba. Megszűnt a társadalmi szervezet, viszont a Ptk.-ban és az Ectv.-ben új formációként nevesítették a civil társaságot. A könyv elemzi az alapvető szervezeti formák fogalmát, funkcióit, a létrehozás legfontosabb követelményeit.

 

A bírósági nyilvántartásba vétel, a változások bejelentése és a törlési eljárás tartalmi és formai követelményeit újraszabályozta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), s e jogszabály tartalmazza az egyszerűsített nyilvántartásba vétel lehetőségét, valamint a bíróságok civil informatikai rendszere és az Országos Civil Névjegyzék létrehozását. A kötet részletesen foglalkozik a különböző okiratok adattartalmával, a kötelezően csatolandó dokumentumokkal.

 

A könyv ismerteti a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait, felidézve a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeket is. Értelmezi, illetve példával illusztrálja a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet fogalmát.

 

Az átalakult civil állami támogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Együttműködési Alap. A kötet kitér a NEA rendeltetésére, bevételeire, kiadásaira és a kedvezményezettek körére. Bemutatja a NEA Tanácsa és kollégiumai létrehozásnak és működésének elveit, az összeférhetetlenségi szabályokat, az elsőként létrehozott testületeket, illetve gyorsértékelést ad az első pályázati tapasztalatokról.

 

A közérdekű önkéntes törvény ugyan csak egy pontjában változott az Ectv. hatására, de az nagyon jelentős: 2012. január 1-jétől nemcsak a közhasznú, hanem minden civil szervezet foglakoztathat a Köt. hatálya alá tartozó módon önkéntest. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy a közhasznúsági jogállás egyik feltétele a társadalmi támogatottság mutatói között tíz önkéntes tartós foglakoztatása a Köt. hatálya szerinti módon. A nagyságrendre jellemző, hogy a KSH adatai szerint 2010-ben 418 ezer fő végzett önkéntes tevékenységet, és munkájuk becsült értéke meghaladta az 53 milliárd forintot. A kézikönyvben a szerzők részletesen ismertetik a Köt. hatálya szerinti foglalkoztatás jogszabályi hátterét is.

A kézikönyv legnagyobb terjedelemben azonban a megváltozott szabályozási rendszernek a civil szervezetek gazdálkodására gyakorolt hatásával, a számviteli és beszámolási kötelezettséggel, valamint a csődtörvény civil szervezetekre történő kiterjesztéséből adódó feladatokkal foglalkozik.

 

A civil szervezetek gazdálkodását érintően számos lényegi változás történt 2012. január 1. napjától, ugyanakkor több gazdálkodási kérdést tisztáztak az új jogszabályokban. Azonban egyes, a szektort érintő dilemmákra az új szabályozás sem adott választ. Ilyen például az egyes jogszabályokban eltérő megnevezésű gyűjtőfogalmak (civil szervezet, egyéb szervezet, közhasznú szervezet) használata, melyeket részletesen tárgyal a kézikönyv, és bemutatja az egyes jogszabályokban használt különböző fogalmak tartalmi azonosságait és különbségeit. Érdemi változás ugyanakkor, hogy a legfontosabb, gazdálkodást érintő fogalmakat az Ectv. újra definiálta, pontosabb meghatározást adva az egyes fogalmak tartalmára vonatkozóan.

 

Az Ectv. 2012. január 1-jétől a civil szervezet gyűjtőfogalmat használja. A Számviteli törvényben azonban továbbra is az egyéb szervezetek között sorolja fel az Ectv.-ben civil szervezetként említett gazdálkodókat.

 

Az Ectv. szabályozza a közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit, és egyúttal megszünteti a kiemelkedően közhasznú minősítést. A közhasznú szervezet fogalma azonban továbbra is használatos, az egyes adójogszabályokban számos adókedvezmény, illetve adómentesség kedvezményezettjei felsorolásánál találkozunk ezzel a megnevezéssel. Mivel a nonprofit gazdasági társaság 2007. július 1-je óta megfelelő jogi keretet biztosít a nem nyereségorientált módon működő, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok számára, így ez a társasági forma változatlan elnevezéssel működhet tovább a rá irányadó különös szabályoknak megfelelően. Az Ectv. újradefiniált számos fogalmat, így a civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban is új fogalom-meghatározások érvényesülnek.

 
Adomány


„Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás” (Ectv. 2.
§ 1.).

A hétköznapi nyelvben sokszor keverednek a támogatás, adomány, felajánlás fogalmak, számos esetben felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a fogalmak tartalmában, adóvonzatában. Az Ectv. és az adójogszabályok az adomány fogalmát használják, a Tao törvény a támogatást mint az adomány egy típusát említi, tehát az adományfogalom meghatározásán belül sorolja fel.

 
Befektetési tevékenység
 

„Befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység” (Ectv. 2.§ 3.).

A befektetési tevékenység végzésének vizsgálata két szempontból is fontos:

 

·                         A befektetési tevékenységet végző közhasznú jogállású szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, melyet a legfőbb szerv fogad el. (Ectv. 45.§)

·                         A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a befektetési tevékenységből származó bevétel. [350/2011. kormányrendelet 4.§ (4)]

 

Mivel az Ectv. szankcionálja, ha a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (Ectv. 23.§), ezért kiemelt fontosságú a fenti rendelkezések betartása és a befektetési tevékenység folyamatos ellenőrzése.

 

Gazdálkodó tevékenység – gazdasági-vállalkozási tevékenység

 

„…elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele”(Ectv. 2.§ 7.).

Amennyiben a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel meghaladja az éves összes bevétel 60 százalékát, úgy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ezt a jogszabály szankcionálja, mégpedig úgy, hogy az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez (Ectv. 23.§).

 

„…gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek”(Ectv. 2.§ 10.)


„…gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet”(Ectv. 2. 
§ 11).

 

Számos esetben előfordul, hogy a civil szervezet vezetője nem tudja eldönteni, hogy a szervezet által végzett egyes tevékenység cél szerinti, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül-e. Sajnos az új jogszabályok sem definiálták a cél szerinti tevékenységet, ugyanakkor több esetben használják a fogalmat. (A Közhasznú törvényben szerepelt a cél szerinti tevékenység definíciója!)
Mindezek alapján továbbra is a már tíz éve változatlan formában és tartalommal hatályos szabályozást vehetjük alapul a tevékenységek minősítéséhez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú. mellékletének A) pontját. (E vonatkozásban részletes ismertetést tartalmaz a kézikönyv A civil szervezetek gazdálkodásának általános jellemzői című fejezetében.)

 
Induló tőke – törzsvagyon
 

„…induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon”(Ectv. 2.§ 14.).


„…törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal” (Ectv. 2. 
§ 28.).

 

Első alkalommal határozták meg jogszabályi keretek között az induló tőke és a törzsvagyon fogalmait, mely lehetőséget ad a korábban a létesítő okiratokban meghatározott fogalmak tartalmi tisztázására, indokolt esetben a számviteli nyilvántartás korrekciójára.

 
Tartós adományozás
 

„…tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére” (Ectv. 2.§ 27.).

 

A tartós adományozás fogalma megegyezik a korábban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott definícióval.

 
Költségvetési terv
 

A gazdálkodást érintő új kötelezettségként megjelenő költségvetési terv készítéséről is beszámol a friss kiadvány. A civil szervezet ugyanis a friss jogszabály szerint éves költségvetési tervet készít, melyet a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően állít össze. A gyakorlatban eddig csak a nagyobb bevételű szervezetekre volt jellemző, hogy éves költségvetési tervet készítettek, melyet a legfőbb szerv hagyott jóvá. Az új szabályozás szerint minden civil szervezet készít költségvetési tervet. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek [350/2011. (XII. 30) kormányrendelet 3.§].

 

Általánosan elmondható, hogy a civil szervezetek életében nagy a bizonytalanság a bevételek tekintetében. A benyújtott pályázatok eredménye befolyásolja a bevételek, és így aztán a költségek alakulását is. Ezért sok esetben a költségvetési terv és az év végi tényleges eredményadatok nagy különbséget mutatnak majd.

 
Önkéntes munka
 

Új elemként jelenik meg az önkéntes munka értékének definiálása. A 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 4.§ (5) pontja szabályozza az önkéntes munka értékét, melynek közlésére elsősorban pályázatok benyújtásánál van szüksége a szervezetnek. Egyes pályáztatók ugyanis elfogadják az önkéntes munka értékét mint önerőt egy-egy pályázati program megvalósítása során. A szabályozás szerint: a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni.

 
2. A civil szervezetek gazdálkodását érintő egyes új rendelkezések
 

A civil szervezetek gazdálkodását érintő új, lényegi rendelkezéseket az egyes fejezetek részletesen tárgyalják, így itt néhány pontban térünk csak ki ezek ismertetésére.

 

2.1. A közhasznúság új szabályozása

 

A közhasznú jogállás feltételeit az Ectv. teljesen új alapokra helyezte, és kiemelt hangsúlyt kaptak a szervezet gazdálkodásának adatai, eredményei: éves bevétel, adózott eredmény előjele, személyi jellegű ráfordítások aránya, az 1 %-os felajánlások aránya, a közhasznú ráfordítások aránya az összes ráfordításhoz viszonyítva és a foglalkoztatott önkéntesek száma. Ezeket a mutatókat a jogalkotó az ún. megfelelő erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kritériumrendszerében alkalmazza.

Az Ectv. 32. § (4) bekezdésében kifejtettek szerint megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában legalább az egyik feltétel teljesül az alábbiak közül:

 

·                         az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

·                         a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egy negyedét.

 

A megfelelő társadalmi támogatottság három mutatója közül is két előző lezárt üzleti évre vonatkozóan legalább az egyiknek kell teljesülnie a közhasznú jogállás megszerzéséhez, illetve megtartásához az alábbiak közül:

 

·                         a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel két százalékát, vagy

·                         a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások két év átlagában elérik az összes ráfordítás felét, vagy

·                         a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

 
A civil szervezetek a jövőben csak folyamatos és naprakész számviteli nyilvántartás vezetésével, könyveléssel tudják nyomon követni és teljesíteni a közhasznúság új kritériumait.

 


Kérdések-Válaszok:

- A 2011-ben közhasznú nonprofit gazdasági társaságok maradhatnak-e közhasznúak 2012-ben is?

 

·         Igen, a 2011. végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változik. A nonprofit gazdasági társaságoknak továbbra is lehetősége van a közhasznú státus elnyerésére. Legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a státus megtartásához.

- Milyen feltételek vonatkoznak arra, hogy a nonprofit gt-k hosszú távon is megőrizzék közhasznú státuszukat?

·         A Civil tv. szerinti közhasznú szervezetekkel szembeni követelményeknek kell megfelelniük vázlatosan: közhasznú tevékenység, kettős könyvvitel, beszámoló készítés, megfelelő erőforrás, megfelelő társadalmi támogatottság és létesítő okiratba foglalt szükséges kellékek.

- Nonprofit gt. továbbra is fogadhat támogatást?

·         Igen, támogatás nyújtása tekintetében nincs változás.

- Milyen adókedvezmény vehető igénybe, ha cég, ill. magánszemély közhasznú szervezetet támogat?

·         A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja szerinti adóalap-kedvezményt veheti igénybe: adományozás esetén az adomány 20 %-ának megfelelő, tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás, juttatás esetében további 20 %-ának megfelelő mértékben csökkentheti az adózás előtti eredményt.
Természetes személy az általa adott adomány után nem vehet igénybe adókedvezményt.

- Van-e jelentős változás, ami a nonprofit gt-ket érinti?

·         Változás a közhasznú jogállás elérésében van, e tekintetben a Civil törvénynek kell megfelelni.

- 2012. januártól működhet-e a civil szervezet (egyesületként) tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e bejelenteni működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségünk?

·         A bíróságon nyilvántartásba vett egyesület változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

- Alapszabályunk kimondja "céljaink elérése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathatunk". Ez, hogyan működhet? Lakossági használt ruha adományokból havonta általában egy alkalommal ruhabörzét rendezünk, majd a befolyt összeget adományként továbbítjuk a Rászorultak Alapítványának. Ezt a tevékenységet folytathatjuk-e tovább, illetőleg van-e lehetőség arra, hogy az ebből befolyt összeget, ha a szükség úgy hozza, saját egyesületünk kiadásaira (pl. klubhelyiségünk közüzemi díjának kifizetésére) fordítsuk?

·         A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését. Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.
Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele szabadon felhasználható, tehát adományként továbbadható, cél szerinti- vagy működési költségekre is felhasználható.

- Az új törvénnyel megszűnik-e az alapítványok esetében a közhasznú, ill. kiemelkedően közhasznú besorolás, és egy kategória marad: megfelel-e a közhasznúságnak vagy nem?

·         A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett. A Civil törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú jogállást elnyerő szervezeteket 2014. május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények, ettől az időponttól azonban a Civil törvény szerinti feltételeknek kell megfelelniük.
A közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás mást jelent: az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági jóváhagyás nélkül is –, viszont az utóbbi – kedvezmények igénybe vételére is jogosító – jogállást csak a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet.

- A civil törvényben nem kezelik külön a Cégbírósághoz, illetve a Fővárosi Bírósághoz tartozó szervezeteket, csak "bíróság"-ot emlegetnek. Ezek elszámolási kötelezettsége eddig eltérő volt, nem kellett letétbe helyezni az éves beszámolókat, mérlegeket, de a pályázatok benyújtásánál a mérleget csatolni kellett. Miért nem jó az eddigi gyakorlat?

·         Ahol a Civil törvény bíróságról ír, ott a nyilvántartást vezető bíróságot (törvényszék) kell érteni. A Civil törvény hatályba lépését megelőzően is lehetőség volt a beszámolók bírósági letétbe helyezésére. A korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy a beszámolót – melynek elkészítése egyébként is kötelező – a bíróságnak kell megküldeni. Ez számos előnnyel jár a civil szervezetek számára is, mert további intézkedés nélkül nyilvánosságra kerül, a civil szervezetek működése átláthatóvá, megbízhatóbbá válik, és nem jár további adminisztrációval, a pályázatokhoz nem kell mellékelni.

- Mit kell tennie egy civil szervezet vezetőinek, ha nem működik már a szervezet, és is nem kívánja tovább folytatni a tevékenységét sem?

·         Végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Az új "egyesületi, vagy civil" tv. lehetővé teszi a végelszámolást. A 9. § vonatkozik erre az eljárásra. Ezzel végre egyértelműen szabályozásra kerülnek a teendők. Ez az eljárás önkéntes döntésen alapul ebben az esetben, szemben a kényszer végelszámolással, vagy a felszámolással. Teljesen analóg módon került szabályozásra a cégek végelszámolásával, sőt hivatkozik is a törvény a Ctv-re (2006. évi V. tv) mint alkalmazandó szabályra, tehát a Ctv-t kell alkalmazni megfelelően. Az eljárás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél (ez a megyei bíróságok új neve) folytatható le.
A Ctv. szerinti egyszerűsített eljárás nem alkalmazható, ezért csak a "normál eljárás" szabályai irányadók. Alapítványok esetében a végelszámolást meg kell előzze egy bírósági nem peres eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E.§ (1), vagy (3) bekezdése szerinti helyzet fennáll-e (cél megvalósult, meghatározott időtartam eltelt, feltétel bekövetkezett, cél lehetetlenné vált).
Röviden összefoglalva az eljárás a következő.
Két fordulóban lehet lefolytatni az eljárást.

 

I.
1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolás megindításáról és annak kezdő időpontjáról.
2. Ki kell jelölni a végelszámoló személyét. (lehet a korábbi képviselő is). Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.
3. 45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a számviteli tv. szabályai szerint. (ez lényegében egy közbenső mérleg) Köteles a munkavállalókat értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben.

Kérelmet kell benyújtani a törvényszékhez az alábbi tartalommal:
"A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni."
A közzétételt követő 40 napon belül a hitelezők bejelenthetik követelésüket a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti.
A végelszámoló elkészíti a tevékenységet lezáró mérleg alapján a végelszámolási nyitó mérleget. Ez (a hitelezői igények alapján) korrigálható a fenti hitelezői igénybejelentést követően. Ha a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.
A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi a szokásos teendőket a működés kapcsán. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.

II.
A végelszámolás befejezése:

1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolást lezáró mérleg és beszámoló elfogadásáról.
2. Gondoskodni kell az iratok elhelyezéséről és erről döntést hozni.
3. Zárójelentést készít a végelszámoló a végelszámolás lefolytatásáról, amely tartalmazza a lényeges gazdasági adatokat, döntéseket, azok okait. Ezt a legfőbb szervnek el kell fogadnia.
4. Dönteni kell a szervezet esetlegesen tulajdonában álló cégek (más jogalanyok) sorsáról.
5. Az alkalmazottak (biztosítottak) adatait át kell adni a nyugdíj-biztosítási szervnek.

A megmaradó vagyon tagok közötti felosztására nincsen lehetőség, szemben a Ctv. szabályaival. Erre a tv. 6.§-a vonatkozik.

"6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni."

Fenti összefoglalás terjedelmi korlátok miatt nem tartalmaz minden részletszabályt, ezért minden esetben át kell tekinteni a Ctv. és más hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit!

 

- Milyen éves beszámolót kell készíteni a különféle civil szervezeteknek, és mit kell tenniük- e beszámolókkal?

·         Minden szervezetnek december 31-i fordulónappal a számviteli tv szerinti éves beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

„27. § (1) A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.”

Egyszeres, vagy kettős könyvvitel rendszerében beszámoló magyar nyelven és forint kimutatásban kell készüljön.
Itt szeretném megjegyezni, hogy az egyszeres könyvvitel alá eső (nem közhasznú) szervezetek a pályázati projektek megvalósításánál nem tudnak megfelelni a pályázati pénzek elkülönült kezelésének követelményének, ezért érdemes a kettős könyvvitelre áttérni.

„(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
……….
(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.”

A beszámoló és mellékleteinek letétbe helyezése, illetve közzététele határideje május utolsó napja. Ha az alapszabály lehetővé teszi, akkor a közzététel történhet kizárólag a saját honlapon. Egyéb esetben (ha a szervezetnek van honlapja) két évig a honlapon is hozzáférhetővé kell tenni.

A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH (Országos Bírósági Hivatal) részére kell megküldeni, aki gondoskodik a közzétételről. 2012. június 30-tól a letétbe helyezés elektronikus úton történik az OBH-nál, és a közzétett beszámolók az Országos Névjegyzékben lesznek elérhetők. Papír alapon az OBH alábbi címére kell megküldeni a beszámolót:
1363 Budapest, Pf. 24.

 

- Milyen szabályok vonatkoznak a vezető tisztségviselőkre?

·         A közhasznú szervezeteknél a korábbi összeférhetetlenségi szabályok érvényesek az új szabályozásban is. Az alapszabálynak kötelezően rendelkezni kell az összeférhetetlenségről. A 39.§ a cégekhez hasonlóan szabályozza a kizárás eseteit.

38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

- Milyen tájékoztatási, és nyilvánossági kötelezettségei vannak egy civil és egy közhasznú civil szervezetnek?

·         A területért felelős miniszter Civil Információs Portált működtet, amelyen valamennyi civil szervezet adatai nyilvánosan hozzáférhetők. A szervezetek adatai, beleértve az okiratokat, kérelmeket is nyilvánosak (bíróságon megtekinthetők). Kivétel a tagok névsora és az alakuló ülés jegyzőkönyve, amelyek nem nyilvánosak.

A közhasznú szervezetekre a korábbi szabályozáshoz hasonlóan további nyilvánossági elvárások vonatkoznak. Lényegében a korábbi ksztv. rendelkezései kerültek beemelésre a törvénybe.
A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a legfőbb szerv üléseinek nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az alapító okirat, vagy belső szabályzat tartalmazza a döntések nyilvánosságra hozatalának, illetve az érintettekkel való közlésének módját, valamint a beszámoló nyilvánosságra hozatalának módját.
Egy személyes legfőbb szerv esetén a döntéseket a felügyelő szerv elé kell tárni (kivéve személyi döntések). A felügyelő szervnek ülésén, vagy ülés nélkül, írásos formában véleményezi kell a döntéseket. Az ülés jegyzőkönyve, vagy az írásos vélemény nyilvános.
Minden civil szervezet köteles előző éves beszámolóját mellékleteivel együtt letétbe helyezni és közzétenni május 31-ig. Erre a szervezet alapszabályi felhatalmazása alapján a szervezet saját honlapján is lehetőség van (ebben az esetben elegendő csak itt közzétenni). Ha van honlapja a szervezetnek, akkor az alapszabály rendelkezése hiányában is két évig a honlapon is elérhetővé kell tenni a beszámolót.
A közhasznú szervezet beszámolója (a közhasznúsági melléklettel) nyilvános, abba bárki betekinthet (a nyilvántartást vezető bíróságon), arról másolatot készíthet.

Az un. jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetek (akiknek éves bevételük több mint fele költségvetési támogatás) az éves beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, amelyet a Civil Információs Portálon a miniszter hivatalból közzétesz.

 

- Mit kell tennie annak, aki civil társaságot szeretne alapítani, és működtetni?

·         Új társasági forma jött létre. A Ptk. az alábbi erre vonatkozó 578/J. §-al egészült ki:
"6. Civil társaság
578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).
(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”

A polgári jogi társaság gazdasági cél érdekében jön létre. Ennek mintájára hozható létre a civil társaság, amely nem gazdasági cél érdekében alapítható. A civil társaság nem jogi személy. A társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt. Az alapító tagok egy társasági szerződésben megjelölik a célokat, az együttműködés formáját, a társaság szervezetét és képviseletét. Nincs formai kényszer, a szerződés meglehetősen szabadon alakítható. Az elvárás csak annyi, hogy a társaság célja ne gazdasági cél legyen, és legyen egy ügyvivő tag. Már két fő elegendő a társasághoz. A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges.

 

- költségvetési tervet mikor kell először készíteni, és ki fogadja majd el, és hogyan?

·         A költségvetési terv vélhetően tévedésből került a törvénybe (a közszférából), mivel ilyet nem ismer egyetlen más jogszabály sem a civil, vagy céges szférában. Ez alatt valószínűleg a pénzügyi (esetleg likviditási) tervet kell érteni, amely tartalmazza a tervezett bevételeket és kiadásokat. A kérdésnek nincsen semmiféle részletszabályozása.
A pénzügyi terveket praktikusan a következő évre szokták készíteni általában legkésőbb decemberben. Ettől még nem kizárt egy később készített pénzügyi terv. A tervet a legfőbb szerv egyszerű többségi szavazással elfogadja.

 

 A civil szervezetek jogállásával - különös tekintettel a közhasznú jogállásra - kapcsolatos kérdések megválaszolása

- Milyen szabályoknak kell megfelelniük, milyen tevékenységet kell végezniük a közhasznú szervezeteknek, ha továbbra is meg akarják őrizni a közhasznúságot 2012. január 1 után is?

·         Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát. Ennek értelmében közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, „amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.” A közfeladat definícióját a Civiltv. 2. § 19. pontja határozza meg: az olyan „jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”

2. A fenti két definíció alapján tehát közhasznú státusz megőrzéséhez (lásd még: Memorandum 5. pont), illetőleg elnyeréséhez az szükséges, hogy az érintett szervezet olyan tevékenységet folytasson, mely bizonyos állami vagy önkormányzati feladattal azonos, azaz közfeladatot kell ellátnia. Ennek a feladatnak jogszabályban meghatározottnak kell lennie. A képet árnyalja, hogy nem szükséges közvetlenül ellátni az adott közfeladatot, közhasznú tevékenységnek minősülnek azok a tevékenységek is, melyek közvetveszolgálják az adott közfeladat megvalósulását. Közvetett feladatellátás tág kategória, álláspontom szerint csak esetről esetre dönthető el, hogy egyes, civil szervezetek által végzett tevékenységek ebbe a körbe tartoznak-e.

3. A Civiltv. 32. §-a a fentieken túl további három feltételt határoz meg a közhasznú státusz eléréséhez. Ezen konjunktív feltételeket a közhasznú státuszt élvező szervezeteknek folyamatosan teljesíteniük kell, ellenkező esetben kötelesek a Civiltv. 48. §-a értelmében közhasznú jogállásuk törlését kérni. Teljesítendő feltételek a következők: - hozzá kell járulni a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (ez gyakorlatilag közfeladatot ellátási kötelezettség másképpen megfogalmazva). Ez a feltétel akkor teljesül, ha a szervezet szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetőek (Civiltv. 32. § (3) bekezdés)

megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezni; azaz a) évi átlagos bevételnek meg kell haladnia az egymillió forintot vagy b) két év egybeszámított adózott eredménye nem lehet negatív vagy c) a személyi jellegű ráfordítások - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érjék az összes ráfordítás egynegyedét [Civiltv. 32. § (4) pont].

- Végezetül, megfelelő társadalmi támogatottsággal kell rendelkezni, mely követelmény akkor teljesül, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti a szervezet:

a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének (azaz az 1%-os felajánlásoknak) a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civiltv. 54. §-a szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. [Civiltv. 32. § (5) bekezdés]

4. Felhívom a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a Civiltv. hatálybalépése - azaz 2012. január 1-je - előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a Civiltv. 30. § szerinti számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezetek 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe vehetik az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk közhasznú marad.

5. A Civiltv. hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az új Civiltv. szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az ennek az új törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét (melynek feltételei a 3. pontban bemutatásra kerültek). 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére [Civiltv. 75. § (5) bekezdés].

 

- Közhasznú szervezeteket milyen kedvezmények illetik meg, illetőleg milyen előnyöket élvez egy közhasznú szervezet egy nem közhasznúval szemben?

·         6. A Civiltv. 35. § (1) bekezdése értelmében civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak akkor köthet, ha az érintett civil szervezet közhasznú jogállással rendelkezik. Ezzel szoros összefüggésben a Civiltv. 36. §-a kimondja, hogy a közhasznú megjelölést csak a közhasznú jogállással rendelkező szervezet használhatja.

·         7. A közhasznú szervezetek számos adókedvezményben is részesülnek, különösképpen:

- Mentesülnek az ÁFA megfizetése alól az általános forgalmi adóról szóló 2077.évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFAtv.) 85. §-ában taxatíve felsorolt esetekben. Az ÁFAtv. 257/A. § továbbá lehetővé teszi, hogy külföldi adományozás és segély esetén az abból beszerzett termék és szolgáltatás után a közhasznú szervezetre áthárított ÁFA-t vissza lehet igényelni, feltéve, hogy a termék illetve a szolgáltatás beszerzésére a közhasznú feladat ellátása érdekében került sor;
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény3. § (2) bekezdése értelmében a helyi adók alól az egyesületek – függetlenül attól, hogy közhasznúnak minősülnek-e vagy sem -, továbbra is egységesen mentesek;
- az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az egyesületek, és így a közhasznú civil szervezetek is, teljes személyes illetékmentességben részesülnek. Az Itv. 17. § (1) bekezdés i) pontja értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény I. mellékletének 3.3. pontja alapján mentesül a személyi jövedelemadó alól a közhasznú egyesület részéről a közhasznú feladat ellátásával magányszemélynek nem pénzbeli juttatás, illetőleg a pénzbeli juttatás minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta történő juttatás;
- a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 7. § (1) bekezdésének z) pontja értelmében a közhasznú egyesültnek való juttatás a juttató társaság adózás előtti eredményét a juttatás értékének 20%-ával csökkenti, feltéve, ha a juttatásra adományozási szerződés keretében került sor. A közhasznú szervezetek társasági-adó alapjának megállapítására általánosságban is kedvezőbb társasági-adó szabályok vonatkoznak (Taotv. 9. §);

·         8. Hangsúlyozandó - tekintve, hogy a fenti kérdéskör speciálisan adózási kérdés-, ajánlatos az adóhatóságot megkeresni további információk beszerzése érdekében.

 

- Milyen tájékoztatási, és nyilvánossági kötelezettségei vannak egy civil és egy közhasznú civil szervezetnek?

·         9. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a értelmében a civil szervezetek folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot. A civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül - így különösen honlapján, hírlevélben - köteles tájékoztatást adni működéséről és az adományok felhasználásáról. Ennek a tájékoztatásnak szélesebb körűnek kell lennie, a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolókban található információknál [Rendelet 2. § (1)-(2) bekezdés].

·         10. Felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy a civil szervezetek az általuk kezelt un. közérdekű adatokat szintén elérhetővé kell tenniük. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §-a értelmében a közérdekű adatok nyilvánosak, azokhoz bárki indokolás nélkül hozzá férhet. Közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, mely az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Nem esnek a közérdekű adatok körébe a személyes adat fogalma alá tartozó adatok.

·         11. A közérdekű adatok köre széles, abba beletartozik bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó információk.

·         12. A civil szervezeteknek tehát - különösen a közhasznú szervezeteknek - az ezen körbe tartozó adatokat nyilvánossá kell tenni. Ebben a körben taxatív felsorolás nem lehetséges. Fontos rámutatni ugyanakkor arra, hogy az Infotv. közérdekű adat definíciója szinte szó szerint megegyezik a Civiltv. közhasznú tevékenység/közfeladat fogalom-meghatározásával, így véleményem szerint a közhasznú tevékenység ellátásával kapcsolatos adatok túlnyomó többségükben közérdekű adatnak és ezért nyilvánosnak minősülnek, azokat az érintett civil szervezeteknek kérésre bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tennie. Ez alól csak törvény határozhat meg kivételeket. (Ilyen kivételeket határoz meg például az Infotv. 27. §-a honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekből stb.)

·         13. Az Infotv. a közérdekű adatokon túl ismer még egy, törvény erejénél fogva nyilvános adatkört, az un. közérdekből nyilvános adatot. Az Infotv. 26. § (2)-(3) bekezdései értelmében ilyen adatnak minősül a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Közérdekből nyilvános adat továbbá - kivéve, ha törvény másként rendelkezik -, a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

 

- Ki a vezető tisztségviselő? (pl.: ha az alapítványnak van kuratóriuma az igazgató vezető tisztségviselő-e)

·         14. A Civiltv. 2. § 29. pontja értelmében vezető tisztségviselőnek minősül az alapítvány kezelőjének/kezelő szervének, valamint felügyelő szervének elnöke és tagja. Vezető tisztségviselő továbbá - ha az alapítvány kezelő szerveelkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; valamint az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének továbbá felügyelő szerv elnöke és tagja.

 

- Milyen tevékenységet végző és hány éve működő szervezet gyűjthet 1%-ot? Jogosultak-e az 1% gyűjtésére azon volt egyházak, melyek az új egyházi törvény értelmében egyesületként folytathatják munkájukat, és ha igen, akkor milyen módon lehet a részükre rendelkezni? Továbbra is az ismert technikai számon, vagy kapnak adószámot?

·         15. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) 1. § (4) bekezdése szerint a magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról a 4. §-ban, további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

·         16. Az Szf. tv. 4. §-a szerint minősülő civil kedvezményezettek többek között:
egyesületek és alapítványok, melyeket a magánszemély 1%-ról való rendelkezése előtt a bíróság legalább két évvel jogerősen nyilvántartásba vett és alapszabálya szerint ténylegesen közhasznú tevékenységgel foglalkozik [Szf. tv. 4. § (1) bekezdés a pontja].
- továbbá az Szf. tv. 4/A. § által nevesített kedvezményezettek.

·         17. Közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány abban az esetben jogosult az 1%-os jutatás gyűjtésére, ha a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel vagy ez idő letelte előtt közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vette. Az is szükséges továbbá, hogy a közhasznú szervezet alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - Civiltv-ben meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik [Szf. tv. 4. § (1) bekezdés ac) pontja] .

·         18. Az Szf. tv. 4/A. §-a szerint minősülő további kedvezményezettek:

-         a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (továbbiakban: Ehtv.) mellékletében szereplő 14 egyház,

- az Ehtv. 34. § (2) bekezdése szerinti, 2011. december 20-ig az Országgyűléshez egyházként történő elismerés iránt kérelmet benyújtott egyházak, amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal technikai számmal látta el őket. Az egyházak az azt követő évben válnak jogosulttá a kedvezményre, hogy őket technikai számmal látták el.

·         19. Az Ehtv. mellékletében nem szereplő, a NAV honlapján közzétett, technikai számmal rendelkező egyházak, melyek 2011. december 20-ig benyújtották kérelmüket az Országgyűléshez, a 2012. rendelkező évben az Szf. tv. 4/A. §-a szerinti kedvezményezettnek minősülnek, május 20-ig megőrzik technikai számukat és az Ehtv. mellékletében szereplő egyházakkal megegyezően un. egyházi egy százalékra jogosultak.

·         20. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján az egyesületeknek és alapítványoknak két éve folyamatosan kell működniük és ráadásul közhasznú feladatot ellátniuk ahhoz, hogy részükre először 1%-ról rendelkezni lehessen. A szabályozás véleményem szerint kissé egybemossa a közhasznú státuszú és a nem közhasznú szervezeteket, ugyanis a SZf. tv. szövegének nyelvtani értelmezése szerint az utóbbi kategóriának is ténylegesen „közhasznú tevékenységgel” kell foglalkoznia (még akkor is, ha – esetlegesen az egyéb törvényi feltételek nem teljesítése miatt – közhasznú státusszal nem rendelkezik.)

·         21. Mindezek alapján a 2012. január 1-ével egyesületi formában továbbműködő egyházak jogosultsága az 1%-os juttatás gyűjtésére kérdéses. Ennek oka, hogy ezek az entitások 2012. január 1-ével (illetőleg egy kisebb kör 2012. február 29-ével) válik egyesületté. Álláspontom szerint az Szf. tv. nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a két éves időtartam ettől a naptól kezdve számítódik, azaz ezek a szervezetek még két évig nem gyűjthetnek 1%-os felajánlásokat. Véleményem szerint több mint védhetően állítható, hogy amennyiben ez az értelmezés helyes, úgy az érintett egyesületi formában működő egyházakat súlyos méltánytalanság és joghátrány éri, mit több, akár a vonatkozó jogszabályhely alaptörvény-ellenessége is felvethető a diszkriminációtilalom megsértése okán. Mindazonáltal ez a megfontolás az Szf. tv. értelmezésén önmagában nem változtathat.

22. Végezetül hangsúlyozandó - tekintve, hogy a fenti kérdéskör speciálisan adózási kérdés -, hogy hasonlatosan a II. pontban tárgyalt kedvezmények kérdésköréhez ajánlatos az adóhatóságot megkeresni pontosabb információk beszerzése érdekében.
 (forrás: nonprofit.hu)

- Mikor és mely civil szervezetnek kell a közhasznúsági jelentését letétbe helyezni?
  • Nonprofit szervezet (a civil törvény által definiált civil szervezetek) állami forráshoz csak akkor tud hozzá jutni, pályázni, ha 2012-ben letétbe helyezi a 2011-es üzleti évről készített közhasznúsági jelentését. A közhasznúsági jelentés alaki formájára a korábbi évek alakisága érvényes, azonban 2012-es üzleti évről 2013-ban a 350/2011. Kormány rendelet szabálya szerinti alakiság érvényesül.
 
Életfa Művészeti Műhely