A civil autonómia határai

A civil szervezet saját alapszabályának lényegi rendelkezése megsértésével hozott határozatát meg kell semmisíteni, és ez nem jelent indokolatlan és aránytalan beavatkozást a civil szervezet belső autonómiájába – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes (egyesület) tagja az alperesi sportági szakszövetségnek. Az alperes elnöksége rendkívüli közgyűlését hívott össze, egyetlen napirendi ponttal, amely a tisztségviselők megválasztására irányult. A közgyűlést megelőzően az egyik tag alapszabály módosításra irányuló napirendi pont felvételére irányuló javaslatot nyújtott be, a közgyűlés elé azonban nem ez, hanem két eltérő szövegű alapszabály-módosítás iránti tervezet került, amelynek napirendre vételéről a 2014. február 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésen külön szavazás nem volt, a közgyűlés azonban ennek ellenére napirendi pontként tárgyalta a két nappal a közgyűlés napja előtt véglegesített szövegű alapszabály módosításokat, és el is fogadta azokat. Ezt követően választották meg az elnököt, a sporttanács vezetőjét, a sporttanács két tagját és az elnökségi tagokat.  Mindegyik pozícióra annyi jelölt volt, amennyit az adott pozícióra megválasztható, ezért mindegyik esetben a közgyűlés nyílt szavazással döntött.

A felperes a rendkívüli közgyűlés alapszabály módosítására, valamint a tisztségviselők választására vonatkozó határozatainak megsemmisítése iránt keresettel fordult a bírósághoz, mivel szerinte a határozatok jogszabályba, illetve az alapszabályba ütközőek.

 

Az első- és másodfokú eljárás 

Az elsőfokú bíróság megsemmisítette az alapszabály módosításáról rendelkező határozatot, valamint a Sporttanács vezetőjének és tagjai megválasztásáról szóló határozatokat. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Az alapszabály módosítására vonatkozó döntés kapcsán megállapította, hogy a módosítás napirendre vételére irányuló igény határidőben megérkezett, ezt az alapszabály szerint napirendre kellett tűzni. Ugyanakkor az egyik tag által 2014. január 27-én benyújtott, alapszabály módosításra irányuló napirendi javaslaton utólagosan változtattak, a tagok részére az eredeti tagi javaslattól eltérő tartalmú alapszabály-tervezetet közöltek. A végleges tervezet csak két nappal a rendkívüli közgyűlés előtt vált megismerhetővé a tagok számára. Mivel az egyébként határidőben érkező tagi javaslaton utólagosan változtattak, a bíróság szerint az már nem volt azonos az eredeti javaslattal, így azt a közgyűlésen csak akkor lehetett volna megtárgyalni, ha azzal a jelenlévők többsége egyetért, ilyen szavazásra azonban nem került sor, ezért az alapszabály módosításáról a közgyűlés nem dönthetett volna. Mindebből következően a bíróság megállapította, hogy az alapszabály-módosítás elfogadása alapszabály-ellenes módon került elfogadásra, és mivel a korábbi alkalmazandó alapszabály nem tartalmazta a "sporttanács vezetője" és a "sporttanács tagjai" tisztségeket, így ezen tisztségviselők megválasztása is alapszabály-ellenesen történt.

A többi tisztségviselő megválasztását jogszerűnek ítélte, de megjegyezte azt is, hogy bár az elnök megválasztása előtt a jelentkező jelöltté válásáról a közgyűlés külön nem döntött, hanem azonnal a megválasztásáról határozott, jóllehet az alapszabály értelmében a jelöltté válásról önálló szavazást kell tartani. Mindezt azonban olyan súlyúnak ítélte, ami nem teremtett alapot a határozat megsemmisítésére, mivel ténylegesen egyetlen személy volt, aki az elnöki jelölést elfogadta, és a közgyűlésen sem érkezett újabb jelölés. A nyílt szavazással kapcsolatban az alapszabály rögzíti, hogy amennyiben a tisztségviselők megválasztása előtt annyi jelölt szerepel a jelölőlistán, ahány tisztségviselőt választanak, a közgyűlés erre irányuló döntése esetén nyílt szavazással is lehet dönteni.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy az alapszabály szerint a rendkívüli közgyűlésen is csak olyan napirendet lehet tárgyalni, amelyet azt megelőzően legalább két héttel korábban benyújtottak. Az alapszabály a civil szervezet életében kiemelt fontosságú garanciális dokumentum, ezért a későbbi módosítások már új javaslatnak számítanak, és ezek vonatkozásában is biztosítani kellett volna a megfelelő kéthetes időtartamot. A közgyűlés külön szavazással dönthetett volna arról, hogy a módosított javaslatot veszi napirendre, nem a két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt benyújtottat, de ilyen külön szavazásra nem került sor. Ennek következtében az elfogadott alapszabály-módosító határozat nincs összhangban magának az alapszabálynak a rendelkezéseivel, ezért jogellenes, és megsemmisítendő. Mivel a sporttanács csak az alapszabály módosítással került volna be az alapszabályba, ezért a sporttanács tagjainak választására vonatkozó határozatok is jogszerűtlenek voltak. A többi tisztségviselő megválasztásának jogszerűségével kapcsolatban szintén osztotta az elsőfokú bíróság véleményét. 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

Az alperes nem fogadta el azt az érvelést, hogy az egész javaslatot kell két héttel előre benyújtani, azon utóbb nem lehet módosítani. Meglátása szerint magát a javaslatot határidőben nyújtották be (2014. január 27.), azt a végszavazásig módosíthatták, a végleges javaslatot pedig a közgyűlés elfogadta, és ez az alperes belső autonómiájának körébe tartozik. Kiemelte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján a civil szervezetek irányában a bíróságnak a "legkisebb beavatkozás elvét" kell alkalmaznia, figyelemmel a civil szervezetek belső autonómiájára, és figyelemmel a beavatkozás kapcsán az arányosság általános elvére. Az alperes szerint az alperesi szövetség belső életébe kellő indok nélkül a bíróság nem avatkozhat bele.

A Kúria megállapításai 

A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy az alapszabály a civil szervezet működésének alapvető dokumentuma, ezért létrejöttének szabályszerűségéhez kiemelten fontos érdek fűződik. Nem vitatta, hogy az alapszabály módosítására az egyik tagszervezet határidőben nyújtott be javaslatot, így az napirendre tűzhető volt, sőt azt napirendre kellett tűzni, akár az elnökség ezzel ellentétes döntése ellenére is. Hangsúlyosnak tartotta azonban, hogy a rendkívüli közgyűlés nem a több mint két héttel korábban benyújtott eredeti javaslatról határozott, mert az alapszabály szövegét egészen a rendkívüli közgyűlés előtti napokig módosították. Az alapszabály kiemelkedő jelentősége okán szükséges az áttekintésre megfelelő határidőt biztosítani, ez pedig a jelen esetben elmaradt. Az alapszabály lehetőséget adott volna az általános szabálytól való eltérésre, ha a közgyűlés erről külön szavazott volna, de ez nem történt meg. A Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy az alapszabály módosításának elfogadási módja ellentétes volt az alapszabállyal, ezért indokolt volt a módosító határozatot megsemmisítése.

Úgy ítélte meg, hogy a határozat megsemmisítése, amely maga után vonja a sporttanács tagjai megválasztására vonatkozó határozatok megsemmisítését, nem jelent indokolatlan beavatkozást az alperes belső autonómiájába, hiszen annak az is a részét képezi, hogy az alperes részéről a saját maguk által alkotott alapszabály garanciálisnak tekinthető szabályait betartsák. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.046/2017.) a Kúriai Döntések 2018/5. számában 142. szám alatt jelent meg. 

forrás: https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-civil-autonomia-hatarai
 
Életfa Művészeti Műhely