Civil jogszabályi változások
 A civil szervetekkel kapcsolatos bejegyzési- és változásbejegyzési eljárásokat egyszerűsítő és gyorsító szabályok

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) szerint létrehozott egyesületek, alapítványok bejegyzési eljárásában már 2012. június 30-a óta lehetőség van arra, hogy eme civil szervezetek bejegyzésére egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során kerüljön sor. Ennek előnye, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény (Cnytv.) szerint a bejegyzési kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a bíróság a kérelem tárgyában. 

Az eljárás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező a bejegyzési kérelmet elektronikus úton az ÁNYK-ban (általános nyomtatványkitöltő programban) elérhető űrlapon terjessze elő, valamint a civil szervezet létesítő okirata és a bejegyzéshez szükséges egyéb iratok (vezető tisztségviselői elfogadó nyilatkozatok, székhelyhasználati nyilatkozat stb.) az űrlap mellékletét képező mintaokiratok kitöltésével történjen meg. A mintaokiratok tartalmától egyszerűsített eljárás keretében eltérni nem lehet. Ha az egyszerűsített eljárásban benyújtott mintaokirat kiegészítésre, vagy bármely rendelkezés elhagyására kerül sor, a bejegyzési kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 2017. március 1-jétől, már nem csak az alapítványok és Ectv. szerint létrehozott egyesületek, hanem a sportegyesületek vonatkozásában is lehetőség van arra, hogy a bejegyzés iránti kérelmet egyszerűsített bejegyzési eljárás keretében lehessen előterjeszteni. A 15 napos bírósági ügyintézési határidő betartása végett a 2011. évi CLXXXI. törvény 2017. március 1-jétől előírja, hogy ha a bíróság eme kérelem elbírálása vonatkozásában e 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül nem tesz semmilyen intézkedést, úgy eme 45 napos határidő leteltét követő munkanapon a kérelemben foglalt adatok szerint a civil szervezet egyszerűsített eljárásban történő nyilvántartásba vétele automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik.

 

Ha a létesítő okirat tartalmában az alapítók el akarnak térni a bejegyzési kérelem mellékletét képező mintaokirat tartalmától, abban az esetben az alapítóknak egyedi létesítő okiratot kell az alapításkor elfogadniuk. Ilyen esetben 2017. március 1-jét követően is változatlanul 60 napos bírósági ügyintézési határidő keretében dönt a bíróság a bejegyzési kérelem tárgyában. A gyakorlatban ugyanakkor előfordult, hogy a bíróság a kérelem beadását követő 60 napon belül (általában ezen eljárási határidő utolsó napján) hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt, majd miután az eleget tett a hiánypótlási végzésben foglaltaknak, a hiánypótlás teljesítésétől számítottan a bíróság újabb 60 napon belül teljes egészében újra megvizsgálta a bejegyzési kérelmet és annak mellékletét képező, a civil szervezet létesítő okiratát és a bejegyzéshez szükséges egyéb dokumentumokat és számos esetben előfordult, hogy ha a bíróság még talált valamilyen hiánypótlásra okot adó körülményt, ismételten hiánypótlást bocsátott ki, amely az újabb 60 napos elbírálási határidők miatt értelmetlenül elhúzta a civil szervezet bejegyzésére irányuló eljárást. A jogalkotó ezt a problémát felismerte és a 2017. március 1-jén hatályba lépő módosítás következtében a hiánypótló végzés kibocsátására csak egy alkalommal kerülhet sor, amely egyetlen alkalomkor a törvényi előírás alapján a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.

 

A 2017. március 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás következtében nem csak a bejegyzési eljárások, hanem a változásbejegyzési eljárások is ésszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá válnak. Egyik ilyen a változásbejegyzési eljárás gyorsítását elősegítő szabály, hogy 2017. március 1-jét követően a kérelmező a hatályos szabályokkal ellentétben nem lesz jogosult arra, hogy a változásbejegyzési kérelemét kiegészítse, ezzel pedig a törvényalkotó elejét veszi annak, hogy a változásbejegyzési kérelem kiegészítése miatt újabb hiánypótlásra kerüljön sor, amely pedig az eljárás elhúzódását eredményezi. A jogszabályváltozás következtében a változásbejegyzési kérelem bírósághoz való szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha a bírósági hiánypótlási felhívásnak teljesítése miatt válik szükségessé. E szabályból az is következik, hogy a civil nyilvántartásban szereplő szervezeteknek önálló kérelemben kell előterjeszteniük az időben egymástól elváló határozataikhoz, létesítő okirat módosításaikhoz kapcsolódó bejelentéseiket.

 

Mind a bejegyzési-, mind pedig a változásbejegyzési eljárás vonatkozásában fontos változás, hogy a március 1-jén hatályba lépő szabályok egyértelműsítik: a székhelyhasználat jogszerűségének igazolása vonatkozásában, vagy a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának vagy a további használat engedélyezésére jogosultsággal rendelkező személynek az ingatlan székhelyként való használathoz történő hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát is el lehet fogadni. Ezen szabály bevezetésére azért volt szükség, mert a bírósági gyakorlat szerint nem volt elegendő csupán a fenti székhelyhasználat jogszerűségét igazoló nyilatkozat benyújtása, a bíróság előírta a tulajdoni lap csatolását. Ezzel szemben a március 1-jétől hatályos változás egyértelműsíti, hogy a tulajdoni lap másolatát csak akkor kell a kérelemhez csatolni, ha maga a szervet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa.

 

Elektronikus eljárás esetén a gyakorlatban nem volt egyértelmű, mikortól kell számítani a bírósági ügyintési határidő kezdetét. Abban az esetben ugyanis, ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg a bíróságra a lajstromozás, illetve az érkezés időpontja elválik egymástól. Erre tekintettel a jogszabályváltozás egyértelműsíti, hogy az elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén az ügyintézési határidő a kérelem bírósági lajstromozásának napján kezdődik. A március 1-jén hatályba lépő változásokra történő felkészülés jegyében – és az elektronikus eljárásokat érintő jogszabály-módosításra tekintettel – itt szükséges megemlíteni, hogy 2017. március elseje után a közalapítványokkal kapcsolatos beadványokat, ideértve nyilvántartásba vétel iránti kérelmet is csak elektronikus úton lehet előterjeszteni. Végezetül e téma kapcsán megemlítendő, hogy az igazságügyi miniszter részére adott jogalkotási felhatalmazás folytán bővül az eljárásban használható mintaokiratok száma (többféle mintaokiratot rendszeresítenek) és fajtája (pl. elfogadó nyilatkozat), ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy az okirat szövegezése, tartalma miatt hiánypótlást kelljen kiadnia a bíróságnak.

 

Megszűnik az ügyészi általános törvényességi ellenőrzés

 

A cégeljárási szabályokhoz való közeledés jegyében 2017. március 1-jével az ügyészi törvényességi ellenőrzés általános jelleggel megszűnik, viszont a külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog megmarad. A törvényességi felügyeleti eljárás, valamint az Ectv. 11. §-a szerinti, az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nem-peres eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány, illetve egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nem-peres eljárásokban az ügyészt megilleti az eljárás-megindítás indítványozásának joga. Az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetése az egyesületek és alapítványok tekintetében azzal a nyilvántartási eljárási változással is együtt jár, hogy e szervezetek nyilvántartásba vételi (bejegyzési) és változásbejegyzési eljárásában az ügyész részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog nem illeti meg a bíróság határozatával szemben. Az ügyész részére az iratokat csak akkor kell kézbesíteni, ha a szervezet felett az ügyész külön jogszabály szerint törvényességi ellenőrzést lát el. Tekintettel arra, hogy az ügyészség általános törvényességi ellenőrzési jogkörét megszüntetik, ezért a bíróság 2017. március 1-je után – a hatályos szabályokkal ellentétben – már nem kezdeményezhet törvényességi ellenőrzést az ügyészségnél abban az esetben, ha a civil szervezet elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem benyújtását a létesítő okirat módosítása, illetve az adat változását eredményező, a civil szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül. Ha a késedelem bekövetkezett, akkor már nincs mód a törvényes működés elérésére, ezért a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetére a törvény szankcióként – a jogsértés súlyától függően – tízezertől 900 ezer forintig terjedő pénzbírság kiszabását teszi lehetővé a bíróság számára. Fontos ez ügyben felhívnunk a figyelmet, hogy míg a cégeljárásban a változásbejegyzési kérelem határidőben történő elő nem terjesztése esetén a bíróság mérlegelés nélkül köteles akár 1 napos késedelem esetén is bírságot kiszabni, addig a civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásban a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a bírság alkalmazása késedelem esetén. Fontos kiemelni, hogy a Cnytv. szerinti bírságot nem a vezető tisztségviselővel, hanem a szervezettel szemben kell kiszabni, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy alapítvány esetében csak az alapítóval, illetve több alapító esetén az alapítókkal szemben egyetemlegesen lehet majd bírságot kiszabni március 1-jét követően.

 

Mint ahogyan arra a fentiekben is utaltunk, az Ectv. szerint létrehozott egyesület, alapítvány és a sporttörvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen március 1-jét követően fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A perindítás vonatkozásában hatvan napos jogvesztő határidőt állapít meg a megváltozó törvényi rendelkezés, amely határidőt a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől kell számítani. Március 1-jét követően ugyanis az alapítvány, az Ectv. szerint létrehozott egyesület és sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzést – országos névjegyzékben történt közzététele végett – az OBH részére meg kell küldeni. Fontos kiemelni, hogy ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

 

Végezetül fontos megemlíteni, hogy mivel március 1-jétől amelyik szervezeti forma esetében az általános ügyészi törvényességi ellenőrzés megszűnik, ott az ügyész közérdekvédelmi feladata a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésében realizálódik akként, hogy eme szervezetek tekintetében az ügyész akkor indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, ha indítványát valamely közérdek sérelmére alapítja és a közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön törvények alapján továbbra is megmarad, annyi változás történik, hogy ha az ügyészi ellenőrzés során foganatosított intézkedés nem vezet eredményre, az ügyész nem pert, hanem – törvényességi felügyeleti – nem-peres eljárást kezdeményezhet a bíróságnál akként, hogy az eljárás megindításához e szervezetek esetében nem szükséges a közérdek sérelmét megjelölni és fennállását valószínűsíteni. A Cnytv. a törvényességi felügyeleti eljárást a Ctv.-ben már bevált modell alapján szabályozza.

 

Forrás: jogaszvilag.hu
 
Életfa Művészeti Műhely