Gyakran Ismételt Kérdések – Norvég Civil Alap Pályázataihoz
1.                  Általános formai, eljárásrendi kérdések

2.                  Általános szakmai kérdések

3.                  Általános pénzügyi kérdések

4.                  Tájékoztatókkal, fórumokkal, további információval kapcsolatos kérdések

5.                  Makroprojektekkel kapcsolatos kérdések

6.                  Közepes projektekkel kapcsolatos kérdések

7.                  Kisprojektekkel kapcsolatos kérdések

8.                  Egyéni ösztöndíjas tanulmányutakkal kapcsolatos kérdések

Felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbi kérdések többségének kifejtése megtalálható a pályázati dokumentumokalatt, a "Projektvégrehajtási segédletben" és a "Beszámolási útmutatóban".

 1. Általános formai, eljárásrendi kérdések

·                                 Egy szervezet hány pályázatot nyújthat be összesen?

Ebben a körben egy szervezet egy pályázatot nyújthat be főpályázóként, tehát választania kell, hogy makro- vagy kisprojektre szeretne-e pályázni. Emellett egy pályázatban partnerként is részt vehet. Ugyanakkor ösztöndíjas programra pályázhat olyan személy, akinek küldő szervezete projekt pályázatot is benyújt. 

·                                 Indulhat-e egy szervezet a következő kiíráson egy új pályázattal, ha a mostani körben nyertes pályázata nem zárul le a következő kiírás beadási napjáig?

Terveink szerint két további körben hirdetünk meg pályázatokat. A második pályázati forduló meghirdetésére előreláthatólag 2014 első negyedévében kerül sor (ekkor legfeljebb 2 évig tartó kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni 20 és 50 ezer euró felső határig), a harmadik pályázati forduló meghirdetését 2014 harmadik negyedévére tervezzük (ekkor legfeljebb 1,5 év hosszú, kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni 15 és 40 ezer euró felső határig).

A mostani körben támogatott szervezetek akkor nyújthatnak be pályázatot a következő kiírásokra, ha projektjüket legkésőbb a beadási határidőig befejezik. Támogató döntés esetén az előző projektet legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig kell lezárni, az addigra befejezés után 30 nappal benyújtott végbeszámolót a lebonyolító alapítványnak is el kell fogadnia.

Ha a szervezet ebben a körben főpályázóként nyert pályázatot, s az nem zárul le a következő kiírásig, akkor a következő körben csak partnerként szerepelhet, főpályázóként nem nyújthat be pályázatot. 

Ez fordítva is igaz: ha a mostani körben partnerként szerepel a szervezet egy olyan nyertes projektben, amely nem zárul le a következő kiírás beadási napjáig, akkor a következő kiírásra főpályázóként beadhat pályázatot, de partnerként nem szerepelhet a beadott projektekben.

·                                 Jelent-e bármiféle előnyt az elbírálásnál, ha a határidőnél korábban adja be a pályázó a pályázatot?

Nem. A pályázatok együtt kerülnek ellenőrzésre, majd értékelésre a beadási határidőt követően. Ugyanakkor biztatunk minden pályázót, hogy lehetőség szerint véglegesítse pályázatát minél előbb, ne várja meg az utolsó pillanatot.

·                                 Pályázhat-e olyan szervezet (bármelyik felhívásra), amelynek alapító okiratában/alapszabályában az adott témakör nincs nevesítve? Tehát például makroprojektre benyújthat-e pályázatot olyan egyesület, amelynek az érdekvédelem, illetve a közösségfejlesztés nem szerepel az alapító okiratban felsorolt céljai között?

Pályázhat - nem feltétel, hogy az adott feladat az alapító okiratban/alapszabályban szerepeljen. De a szervezet bemutatásából, eddigi tevékenységének leírásából ki kell derülnie, hogy a pályázó milyen tapasztalattal, tudással, jártasságokkal rendelkezik az adott területen, mit tud átadni más civil szervezeteknek. Ez az első fordulós makroprojekt pályázatok elbírálásánál különösen fontos szempont lesz.

·                                 Pályázhat-e olyan szervezet, amelynél folyamatban van az alapító okirat/alapszabály módosítása, például a vezető testület összetételének változása vagy az új civil törvény előírásainak való megfelelés miatt?

Igen, ha ez a szervezet működésének folytonosságát nem érinti.

·                                 A ma Magyarországon tevékenykedő közel ezer betegszervezet csak a kisprojekt kiírás 6-7. elemére pályázhat?

A Norvég Civil Támogatási Alap általános célkitűzése az útmutató szerint, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Emellett az alap különös figyelmet fordít az alábbi szempontokra is:demokrácia, emberi jogok – különös tekintettel a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján); jó kormányzás, átláthatóság és részvételi demokrácia; a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a homofóbia elleni harc; a megkülönböztetés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a gyűlöletbeszéd- és cselekmények, a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak és emberkereskedelem elleni fellépés; valamint a roma népesség, a tolerancia és a társadalmi sokszínűség. További területei: környezet- és klímavédelem, jóléti szolgáltatások megszervezése.

Ennek megfelelően, az NCTA nem vállalja és nem is vállalhatja fel a hazai civil szektor minden szereplőjének támogatását. A részletes pályázati útmutató elolvasása után minden szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy céljai, tevékenysége illeszkedik-e az alap célkitűzéséhez és témaköreihez. Például egy betegszervezet, amennyiben jog- és érdekérvényesítő munkát végez, ezekre a témakörökre is pályázhat, de nyilván lesznek olyanok is, akik nehezen vagy egyáltalán nem fognak tudni kapcsolódni az alap kiírásaihoz. 

·                                 Van-e bármilyen földrajzi megkötés a pályázó szervezeteket illetően? Tehát például pályázhatnak-e a Közép-Magyarországi régióban bejegyzett szervezetek?

Nincs semmilyen földrajzi korlát, az ország egész területéről lehet pályázni.

·                                 Non-profit gazdasági társaság csak a makroprojektek II. témakörében pályázhat?

Igen, és partner is csak ott lehet. 

·                                 Partner és együttműködő szervezet is lehet az útmutatóban felsorolt országokból?

Igen.

·                                 A szerződéskötéshez mikori és milyen beszámolót kell csatolni?

A szervezet legfrissebb éves beszámolóját - mivel a szerződéskötésre mindenképpen a törvény szerinti határidő, május 31. után kerül sor, ezért a 2012-re vontakozó beszámolót kell majd csatolni. Mivel a hatályos törvény alapján minden szervezetnek kell készítenie pénzügyi beszámolót és közhasznúsági mellékletet, ezt a két dokumentumot kell csatolni majd a szerződéshez is.

·                                 Az új civil törvény szerint egyes egyesületek nem feltétlenül közhasznúak, nincs közhasznúsági jelentésük, ők mit csináljanak, milyen dokumentumot adjanak be?

Éppen az új szabályozás értelmében minden civil szervezetnek el kell készítenie (és a bíróságon letétbe helyeznie) éves pénzügyi beszámolóját a közhasznúsági melléklettel együtt (melyet nem közhasznú szervezetek értelemszerűen üresen hagyhatnak). Ezeket kell minden szervezetnek mellékelnie.

2. Általános szakmai kérdések

·                                 Miként értelmezzük a környezetvédelem témakör meghatározását?

A környezetvédelem és fenntartható fejlődés témakör részletes kifejtése – akárcsak a többi témaköré – megtalálható a pályázati útmutatóban. A témakörök minden esetben szélesen értelmezettek, sokféle illeszkedő tevékenységet tesznek lehetővé.

·                                 Melyek a társadalmilag sérülékeny csoportok?

A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására az Európai Bizottság következő definícióját alkalmazzuk: „Társadalmilag sérülékeny csoportoknak tekintjük azokat a csoportokat, melyek tagjai a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek az összlakosságnál nagyobb mértékű kockázatával szembesülnek. Az etnikai kisebbségek, migránsok, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek, szerhasználók, elszigetelten élő időskorúak és gyermekek gyakran szembesülnek olyan nehézségekkel, melyek a társadalmi kirekesztettség további formáihoz vezethetnek, mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatottság. A társadalmilag sérülékeny csoportok meghatározására használt leggyakoribb jellemzők a kor, nem, etnikum, fogyatékkal élés, betegségek és a jogi státusz (pl. menekültek vagy iratokkal nem rendelkező munkások). A csoportok az egyes tagállamokban és közpolitikai területek szerint (munkaerőpiac, egészség és lakhatás) eltérhetnek.” (Az eredeti, angol nyelvű definícióért lásd: European Commission (2010): The European Social Fund and Social Inclusion,14.o)

Társadalmilag sérülékeny csoportnak tehát nem csupán a fent felsorolt csoportok tekinthetőek, hanem egyéb, a szegénység és társadalmi kirekesztettség által a teljes lakosságnál nagyobb mértékben érintett csoportok is. (További meghatározás található pl. Ferge Zsuzsa (2001): A magyarországi szegénységről, 22.o.)

·                                 Van-e lehetőség arra, hogy egy pályázó rövid koncepcióját, tervezett projektjének összefoglalását előzetesen megküldje a lebonyolító alapítványoknak és véleményüket, tanácsukat kérje arról, hogy az elképzelés megfelel-e a pályázati kiírásnak?

A lebonyolító alapítványok munkatársai a pályázati kiírással kapcsolatos kérdéseket telefonon, a megyei tájékoztató fórumokon, valamint -- lehetőség és időpont egyeztetés esetén -- személyes konzultációkon tudják megválaszolni, arra azonban nincs lehetőségük, hogy előzetesen megküldött részletes pályázati anyagokat véleményezzenek. A tanácsadási tevékenység során elsősorban konzultációt biztosítanak, illetve a pályázati útmutatóval összefüggésben felmerülő konkrét kérdésekre van lehetőségünk válaszolni! Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a pályázatokat független szakértők fogják értékelni, tehát a lebonyolító alapítványok munkatársainak véleménye nem feltétlenül fog egybeesni az értékelőkével. Kérjük, a válaszokat ennek megfelelően kezelje, s elsősorban a kiírásban megfogalmazott célkitűzéseket és egyéb szempontokat vegye figyelembe a pályázat részletes kidolgozása során. Továbbá kérjük, hogy a koncepció felvázolása előtt mindenképpen alaposan tanulmányozza át a pályázati kiírás és útmutató mellett a program honlapján lévő gyakran ismételt kérdések menüpontot is (azaz ezt).
 

·                                 Lehet-e határon átívelő a projekt? 

A Norvég Civil Támogatás Alap fő célja a magyarországi civil szektor megerősítése, magyarországi társadalmi hatásának növelése. Egy határon átnyúló projekt csak annyiban támogatható, amennyiben hozzájárul e fő cél eléréséhez, eredményei, hatásai Magyarországon lesznek mérhetőek és láthatók. A határon átnyúló tevékenység ennek lehet eszköze, de nem a projekt fő célja. 

 3. Általános pénzügyi kérdések

·                                 Elszámolhatók-e a pályázat előkészítésének költségei, pl. a megírásban közreműködő önkéntesek tevékenysége?

Nem, csak a projekt végrehajtása során, a pályázati döntés nyilvánosságra hozatala után keletkezett költségek elszámolhatóak.

·                                 Ha a pályázó a közvetett költségek tételes elszámolását választja, akkor ennek van-e felső korlátja?

Igen, maximum a közvetlen költségek 10%-áig lehet azon közvetett költségeket elszámolni, amelyek a projekt végrehajtásához szükségesek és indokoltak. Tehát a közvetett, működési költségek nem teljes körűen, csak a projekt méretével, jellegével arányos módon számolhatók el.

·                                 Az önrész milyen forrásból származhat?

A pályázati útmutató értelmében az önrész forrása nem lehet a Svájci-Magyar Civil Alapból illetve az Ökotárs Alapítvány egyéb pályázati programjain szerzett támogatás.

·                                 A 10% önrészt minden soron fel kell tüntetni?

Nem, sőt: azt javasoljuk, hogy a pályázó azokon a sorokon szerepeltesse az önrészt, amely költségvetési tételeket saját vagy más forrásból fog ténylegesen fedezni. Ez lehet akár csak egy-két költségtétel is. A 10%-os arányt a költségvetés egészére nézve kell betartani.

·                                 Az önerőt már a projekt kezdetén el kell különíteni és meg kell lennie már akkor készpénzben?

Nem, erről nem kérünk igazolást. Az önerő biztosítása a pályázó felelőssége, amit befolyásolhat a projekt ütemterve is. Azonban az önerővel a támogatási összeghez hasonlóan minden esetben el kell számolni!

·                                 Ha vannak partnerek, az önerőt mindenképpen a főpályázónak kell biztosítania vagy a partnerek is hozzátehetnek?

Természetesen a partnerek is vállalhatnak önerőt a pályázatban (az igazságos tehermegosztás jegyében), ennek mértékéről a partnereknek kell egymás között megegyezniük. Az önerő vállalását a támogatási szerződés mellékleteként megkötendő együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

·                                 Az önrésszel a beszámolónál milyen formában kell majd elszámolni? A készpénzes önrészt tételesen kell majd elszámolni?

Az önrész elszámolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a támogatás többi részére. Azaz ezt is szerepeltetni kell a pénzügyi beszámoló táblázat megfelelő sorában és a felhasználását igazoló pénzügyi bizonylatoknak rendelkezésre kell állniuk. Mind a készpénzes mind a természetbeni önrészt azokban a részbeszámolókban kell feltüntetni (elszámolni), amely projektszakaszokban az önrész felhasználására sor került és ezt a részbeszámoló tartalmi része is igazolja.

Ha a vállalt önrészt az előírtnál kisebb mértékben sikerül a projekthez hozzátenni, akkor a kifizetésre kerülő támogatás mértéke is arányosan csökken. Tehát ha pl. az önerő csak fele részben kerül felhasználásra a projekt végéig, akkor a teljes támogatási összeg 50%-a levonásra kerül a záró elszámolás során. Amennyiben az utolsó részlet nem fedezi a levonást, akkor a támogatott köteles a különbözetet a támogató számlájára visszautalni. 

·                                 Az önkéntes munkát milyen formában kell bizonyítani, hogyan kell elszámolni?

Az önkéntes munkát önkéntes szerződéssel, munkaidő-kimutatással és költségkalkulációval kell igazolni. Az önkéntes munka pénzbeli értékének kiszámításához a 350/2011. 4.§ (5)  Kormányrendeletet kell alapul venni. Eszerint 1 órányi önkéntes munka értéke az aktuális – hivatalosan megállapított – minimálbér 1/160 része. 2013-ban ez 612,5 Ft/óra, magasabb végzettséget igénylő munka esetén 712,5 Ft/óra. Ettől speciális tudást, készségeket illető tevékenység esetében lehet eltérni - ennek számítását a pályázónak a pályázatban kell bemutatnia és indokolnia (pl. a költségvetés "megjegyzés" oszlopában).

·                                 Az önkéntes munka elszámolásához szükséges-e, hogy a szervezet bejelentkezzen az önkéntes fogadó szervezetek hivatalos nyilvántartásába?

Nem, de az önkéntessel kötött szerződésre szükség lesz.

·                                 Történhet-e euróban a támogatás kifizetése? Miként kell kezelni az árfolyamkockázatokat, lehet-e erre forrást elkülöníteni? 

A támogatást az Ökotárs Alapítvány a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda által e célra megnyitott bankszámláról utalja a támogatott szervezet forint számlájára. Az átváltáshoz mindig azt az árfolyamot kell használni, amelyet a pályázó bankja alkalmazott a legutoljára érkezett támogatási összeg euró/forint átváltásakor. Ezt az árfolyamot úgy lehet kiszámolni, hogy a számlára érkezett forint összeget elosztjuk az adott utalási részlet euró összegével. Így árfolyamkockázat csak annyiban merül fel, amennyiben a az árfolyam a két részlet átutalása között változik, de a támogatottnak minden esetben annyi forinttal kell elszámolnia, amennyit megkapott. 

Indokolt esetben, ha a projekt költségei(nek bizonyos részei) euróban merülnek fel, a pályázó kérheti a támogatás részben vagy egészben euróban történő kifizetését – ezt a támogatási szerződés fogja rögzíteni. Ilyenkor, ha bizonyos költségek nem euróban keletkeznek, akkor szintén az InforEuro árfolyamát kell használni: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm

·                                 Milyen átváltási árfolyammal számol a költségvetési táblázat?

A pályázati felhívás értelmében a kiírás megjelenése előtti hónapban, tehát januárban érvényes, az Európai Bizottság által meghatározott hivatalos árfolyammal; ez 290,79 HUF/EUR.

·                                 Az alap hozzájárul-e más futó projekthez, lehet-e társfinanszírozó? 

Az alap elsősorban önálló, más tevékenységektől jól megkülönböztethető projekteket kíván támogatni, szerepe nem a társfinanszírozás. A támogatott projekt természetesen kapcsolódhat a szervezet más tevékenységeihez, építhet arra, de azoktól el kell különülnie, valamilyen hozzáadott értéket kell képviselnie. 

·                                 Ha a projekthez önkormányzat ad ingatlant pl. 50 évre, akkor azt lehet-e felújítani a projekt támogatásából? 

Igen, ha az a projekt céljainak eléréséhez hozzájárul, és a tulajdonos kellő garanciát nyújt az ingatlan hosszú távú használatára. Fontos szem előtt tartani azonban, hogy a felújítás semmiképpen sem lehet a projekt célja, csak az kitűzött közösségi, társadalmi változások elérésének eszköze!

·                                 A felújítási költség minden pályázati kiírásban maximum 50% lehet?

Igen. 

·                                 Keletkezhet-e bevétel a projektből, és ha igen, akkor ezt levonják-e a támogatásból? A projekt során képződő bevételt fel lehet-e használni önrészként?

A támogatott projekt termelhet bevételt, de azt szem előtt kell tartani, hogy mind a tevékenységnek, mind a szervezetnek nonprofitnak kell lennie és maradnia. Ennek megfelelően a keletkező bevételt „be kell forgatni”, fel kell használni a projekt céljainak elérése érdekében. 

Mivel a pályázat benyújtása során a költségvetésben meg kell tervezni az önrészt és fel kell tüntetni annak forrását, egy, a jövőben (talán) termelődő bevétel nem lesz alkalmas arra, hogy a pályázat értékelésekor beszámítsuk. Ezért a keletkező bevételt nem lehet önrészként elszámolni. 

·                                 Projekt fenntartási/ eredmény fenntartási kötelezettség van-e? Milyen hosszú? 

Normatív előírás erre nincs, ugyanakkor a pályázatok értékelésének fontos szempontja lesz az elért eredmények, hatások, elindított változások fenntarthatósága, azaz vizsgálni fogjuk, hogy várhatók-e olyan hatások, amelyek túlmutatnak a projekt időszakán, fennmarad-e valami a támogatás felhasználása után. 

 4. Tájékoztatókkal, fórumokkal, további információval kapcsolatos kérdések

·                                 A nyitókonferencián elhangzott előadások elérhetők lesznek valahol?

A nyitókonferencián készült videofelvétel elérhető a kezdőoldalon és ezen a linken is:http://www.norvegcivilalap.hu/node/519.

A résztvevő norvég civil szervezetek rövid ismertetője olvasható a Partnerkeresőben
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a nyitókonferencia felvételének megtekintése nem pótolja a pályázati útmutató figyelmes elolvasását!

·                                 Budapesten lesz még tájékoztató nap a mostani pályázati körben?

Bár eredeti terveink között nem szerepelt, igény esetén az ország bármely pontján, így Budapesten is szívesen tartunk tájékoztató napokat. Kérjük, figyeljék a honlap híreit a részletekért!

·                                 Mi a norvég nagykövetség szerepe? Érdemes-e felvenni a velük a pályázatírás előtt/alatt?

A budapesti Norvég Nagykövetségnek, bár természetesen figyelemmel kíséri a Civil Támogatási Alap működését és megfigyelőként részt vehet a bíráló bizottságok ülésein, nincsen  közvetlen szerepe a program lebonyolításában és a támogatottak kiválasztásában. Ez az Ökotárs vezette konzorcium feladata és felelőssége, amely a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda felé tartozik beszámolással. Ezért a követség munkatársaival való kapcsolatfelvétel, rájuk való hivatkozás semmilyen előnyt nem jelent a pályázatok elbírálása során.

 5. Makroprojektekkel kapcsolatos kérdések

·                                 Makroprojektek esetében a fejlesztendő szervezetek (legalább 10 vagy 15, támakörtől függően) milyen típusú szervezetek lehetnek? Az útmutató szerint ezek lehetnek "csoportok" is - hogyan kell ezt értelmezni?

A makroprojekt felhívás fontos célja a civil szektor egészének fejlesztéséhez való hozzájárulás, annak elősegítése, hogy a szervezetek aktívabban és nagyobb hatással tudjanak fellépni társadalmi céljaik elérése érdekében. Ezért a fejlesztendő szervezeteknek a szektorból kell kikerülniük - lehetnek egyrészt civil szervezetek (ezek köre megegyezik a pályázni jogosult szervezetekkel, amelyek leírása a pályázati útmutatóban található) vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező lakossági csoportok, közösségek, amelyeknek van már valamilyen közös tevékenysége, múltja, működésük rendszeres, állandó. Azaz nem ad-hoc, csak a pályázat kedvéért létrejött csoportosulásokkal való együttműködést várunk. Hasonlóképpen, a fejlesztés nem irányulhat intézményekre, for-profit vállalkozásokra sem.

·                                 Makroprojektek esetében szükséges-e már az első fordulóban megnevezni a bevonandó, fejlesztendő szervezeteket? És a második fordulóban?

Az első fordulóban még nincs szükség a szervezetek konkrét megnevezésére, felsorolására, de a pályázónak rendelkeznie kell elképzeléssel arról, hogy milyen típusú, jellegű szervezetekkel/csoportokkal illetve szervezetek milyen körével kívánnak együtt dolgozni.

Még a 2. fordulóban sem feltétlenül szükséges egyedileg megnevezni a fejlesztendő szervezeteket, de a pályázónak pontos elképzeléssel és ütemtervvel kell rendelkeznie arról, hogy az 1. fordulóban megjelölt szervezeti kör hogyan fog értesülni a részvétel lehetőségéről, kik jelentkezhetnek, azok közül milyen szempontok szerint, milyen eljárásban fogják kiválasztani a résztvevőket. Tehát a második fordulóban a pályázónak kétféle lehetősége van a bevonandó szervezetek bemutatására: (1) konkrét szervezetlista megadása (2) meghirdetés, jelentkezési és kiválasztási folyamat részletes leírása.

·                                 Makroprojektek esetében a pályázó szervezetnek magának kell biztosítania minden képzést, tudásátadást vagy bevonhat-e külső szolgáltatót is ebbe a feladatba?

Mivel a makroprojekt felhívás kiemelt célja a pályázó szervezetek tudásának, tapasztalatainak átadása, a képzéseket, mentorálást és egyéb segítségnyújtást elsőrendűen magának a szervezetnek kell biztosítania, a saját (humán és egyéb) erőforrásaira támaszkodva. Emellett természetesen lehetséges bizonyos specifikus feladatok elvégzésére, tréningek megtartására külsőst szerződtetni, de ekkor be kell mutatni és indokolni, hogy mi az a hozzáadott érték, különleges tudás, ami szükséges a projekt végrehajtásához és a szervezetnek nincsen meg.

·                                 Makroprojektek esetében a beadási határidő előtt legalább 3 évvel bejegyzett szervezetek pályázhatnak. Ez az első vagy a második fordulós határidőre vonatkozik-e, és mennyire szigorú feltétel?

Mivel a makroprojektek esetében nagyobb tapasztalattal, tudással rendelkező szervezetek pályázatait várjuk, a 3 éves feltétel az első forduló beadási határidejére vonatkozik, tehát 2010. március 29. előtt bejegyzett, tevékenységüket azóta folyamatosan végző szervezetek pályázhatnak csak.

·                                 Mit jelent az országos hatókör a makroprojektek esetében? 

A szervezet bemutatásából, eddigi tapasztalatainak leírásából kell kiderülnie annak, hogy tevékenységével milyen körben tud hatást elérni, van-e kapacitása arra, hogy országos szinten jelen legyen. Konkrét megkötés (pl. „x” megyében jelen legyen) ez esetben nincs. 

·                                 Makroprojektek esetében a fejlesztendő szervezeteknek mindenképpen nagyobb térségből kell kikerülniük, vagy elég, ha egy városban vagy megyében működnek?

Erre vonatkozó megkötés nincs, de előnyben részesülnek azok a projektek, amelyekben a fejlesztési tevékenységek nagyobb, szélesebb körben gyakorolnak hatást - ideértve a földrajzi hatókört is.

 6. Közepes projektekkel kapcsolatos kérdések

A közepes méretű projektek milyen időtartamúak lehetnek, mekkora minimum és maximum támogatásra lehet pályázni ebben a kategóriában?

Terveink szerint két további körben hirdetünk meg pályázatokat, a fenti célok és elvek mentén, a felsorolt 7 témakörben. A második pályázati forduló meghirdetésére előreláthatólag 2014 első negyedévében kerül sor, ennek keretében legfeljebb 2 éves időtartamú kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni (20 és 50 ezer euró felső határig). A harmadik pályázati forduló meghirdetésére előreláthatólag 2014 harmadik negyedévében kerül sor, ekkor maximum 1,5 év hosszú, kis- és közepes projektekkel lehet majd pályázni (15 és 40 ezer euró felső határig).

 7. Kisprojektekkel kapcsolatos kérdések

·                                 Kisprojektek esetében a megjelölt keretösszeg hogyan oszlik meg a  hét témakör között?

Alapesetben a rendelkezésre álló forrás (1,05 millió €) egyenlően oszlik meg a 7 témakör között, azonban ez az arány rugalmas: a beérkezett pályázatok mennyiségének és minőségének függvényében lehetséges, hogy valamely területre több, másra kicsit kevesebb támogatás jut majd.

8. Egyéni ösztöndíjas tanulmányutakkal kapcsolatos kérdések

·                                 Ösztöndíjra a szervezet vállalkozói / önkéntes szerződéssel rendelkező „munkatársa” pályázhat-e (vagy mindenképpen alkalmazottnak kell lennie)? 

Igen – a pályázati felhívás értelmében „munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban” álló személy pályázhat, ebben a vállalkozói vagy önkéntes szerződés is belefér. A legfontosabb, hogy a küldő szervezet elkötelezze magát arra, hogy az ösztöndíjas munkájára, közreműködésére hazatérése után is számít, és megvalósítja az általa kidolgozott modellprogramot. 

·                                 Ha az ösztöndíjas norvég koronában költ majd Norvégiában, akkor is EUR számlára és euróban kapja-e meg a pénzt (így az euró-norvég korona átváltási árfolyam jelenthet éppen kockázatot)?

Igen, mivel az ösztöndíjat a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda EUR számlájáról fogja átutalni az Ökotárs Alapítvány. Az átváltásról az ösztöndíjasnak magának kell gondoskodnia. Ugyanakkor, mivel az EUR-NOK árfolyam hónapról-hónapra nem ingadozik olyan mértékben mint a HUF-EUR árfolyam, az ösztöndíj időtartama alatt ez a kockázat várhatóan nem lesz jelentős. 

·                                 Ösztöndíjas pályázat esetében probléma-e, ha a küldő szervezet csak a közelmúltban jelentkezett be az önkéntes fogadó szervezetek adatbázisába, noha már hosszú ideje ugyanazokkal az önkéntesekkel dolgozik együtt?

Nem.

·                                 Egy szervezettől jelentkezhet-e több ember ösztöndíjra?

Egy szervezet egy embert tud delegálni. Ennek oka, hogy vállalni kell egy modellprogram kidolgozását, amit aztán a szervezet pályázat formájában benyújthat a Norvég Civil Támogatási Alap következő kiírásaira. Több modellprogram vállalása, minőségi kidolgozása és megvalósítása nem fér bele egy szervezeti keretbe. Továbbá mindösszesen – a kiutazás futamidejének hosszától függően – 12 – 18 ösztöndíjat tudunk kiosztani, és minél több szervezet számára szeretnénk a külföldi gyakornoki lehetőséget biztosítani.

·                                 A szervezetnél csak önkéntesek dolgoznak, akik pénzbeli vagy egyéb juttatást nem kapnak, tehát nincs önkéntes szerződésük sem. Jelentkezhet-e így ösztöndíjra valaki?

Mivel nem kötelező az önkéntes szerződés kötése, így más módon kell a szervezetnek igazolnia azt, hogy az önkéntes „munkatárs” közreműködésére a tanulmányút után és a modell program megvalósítása idején is számít. Erről írhat a szervezet vezetője nyilatkozatot, vagy ha a szervezetben tisztséget viselő emberről van szó, akkor az alapító okirattal vagy egyéb dokumentumokkal ezt igazolni tudják.

 
 
Életfa Művészeti Műhely